Hazugságvadász 1x1

Mindenki hazudik, de FELISMERHETJÜK annak jeleit „Vadászhatunk” rájuk és az alábbiak segítségével megmutatjuk,hogy miből lehet azokat észre venni.             

Több mint két évtized tapasztalatával, jó Vadászatot kíván !                                                                                                                              😊Weiszengruber János és a No Secret csapata

                                              

A Leggyakoribb Hazugságot kisérő Nonverbális Jelek 
(ha szeretne többet is megtudni keresse „hazugságvizsgálat „facebook oldalunkat és csatlakozhat „hazugságvadászok„ nevű csoportunkhoz. * a Joker-t a legvégén találja*)                                                         
1. Fej és Arc
1. Szemkontaktus manipuláció: A hazugok gyakran elkerülik a szemkontaktust, hogy ne árulják el magukat, de egyesek éppen ellenkezőleg, túlzottan hosszan tartják a szemkontaktust, hogy meggyőzőbbnek tűnjenek.
 
2. Pislogás gyakorisága: A hazugság stresszt vált ki, ami növelheti a pislogások számát. A normál pislogási arány 9-20 pislogás /perc. A hazugság okozta stressz hatására ez akár 60-100 /percre is nőhet.
                                           
3. Pupilla változásai: A pupillák tágulása vagy szűkülése a hazugság közbeni erős érzelmi reakciókhoz kapcsolódik. A pupillatágulás gyakran izgalomra, érdeklődésre vagy stresszre utal, míg a szűkülés ellenérzést vagy koncentrációt jelezhet.
                                                                                                      
4. Szemmozgások :
a. Jobbra felfelé nézés: Alkotott vizualizáció, ami gyakran a hazugság jele.
b. Balra felfelé nézés: Valós vizualizáció, ami az igazságra utalhat.
c. Jobbra oldalra nézés: Alkotott hangok hallása, ami a hazugsággal kapcsolatos.
d. Balra oldalra nézés: Valós hangok felidézése, ami az igazságot tükrözi.
                                        
5. Orr kitágulása: Az orrlyukak kitágulása a hazugsággal kapcsolatos reakció ami a felgyülemlett feszültség miatt jelentkezik és amely a test harc vagy menekülés válaszának része.
6. Hirtelen elpirulás vagy elsápadás : Ezek  olyan fiziológiai jelenségek, amely a hazugság okozta stressz következményei lehetnek amit a zavar ,szégyen ,düh vagy izgalom válthat ki. Ha a hazug úgy érzi, hogy a partner rájöhet az igazságra, ez az érzés is okozhat elpirulást. 
                                                                                            
7. Fokozott verejtékezés: A hazugság okozta stressz növeli az adrenalin és kortizol hormonok szintjét. Ezek fokozzák a verejtékezést, gyakran a homlokon vagy a felső ajak felett mivel a test felkészül a potenciális veszélyekre. ( pl a poligráf a fiziológiai változásokat is méri, beleértve a bőr elektromos vezetőképességét a kézen, amelyet a verejtékezés befolyásol.) 
                                                                                                                
8. Száj megérintése vagy eltakarása: A száj megérintése, az ajakharapás, összeszorítás vagy a száj eltakarása egy gyakori jele annak, hogy valaki nem mond igazat és így próbálja meg elnyomni a kimondatlan szavakat mivel a hazugok tudat alatt próbálják megakadályozni a hazugság elhangzását.
                                                         
9. Szájszárazság: A száj kiszáradása és az ajkak nedvesítése a hazugságot kísérő gyakori fiziológiai jelenség amikor a szorongás miatt csökkenhet a nyáltermelés, ami szájszárazságot okozhat. Az ajkak nedvesítése egyfajta önnyugtató mozdulat, amelyet ilyenkor gyakran észrevétlenül végezünk. 
10. Állkapocs feszessége: A szorongás jeleként az arcon lévő száj körüli izmok és főképp az állkapocs megfeszülhet
                                                    
11. Gyakori ásítás: A hazugok gyakrabban ásítanak, mert a hazugság okozta stressz és szorongás hatására az agynak hűtésre és több oxigénre van szüksége, amit az ásítás biztosít.
                                                                                                  
12. Mikroarckifejezések: Az arcon a másodperc töredéke alatt megjelenő apró, gyorsan eltűnő érzelmi kifejezések, mint például a száj sarkának rándulása vagy a szemöldök villanása, amik olyan érzelmeket tükröznek, amiket a beszélő próbál elrejteni és amelyek gyakran ellentmondanak a verbális kommunikációnak. ( Sajnos a gyakorlatlan átlagember számára ezek nehezen észrevehetőek)
                                                
a. Félelem: Száj oldalra feszül a nyak izmaival, tágra nyílt szemek stb.
b. Meglepődés: Tágra nyíló szemek, szemhéj emelése, ajkak leejtése stb.
c. Harag: Összevont szemöldök, összeszorított ajkak stb.
d. Undor: Ráncolódó orr, felső ajak emelkedés, lefelé hajló szemöldök stb.
e. Megvetés: Az ajkak félrehúzása egy irányba stb.
f. Bánat: Összeszűkült szemek, emelkedő arc, legörbülő száj stb.
g. Öröm: Az őszinte mosoly (Duchenne) az egész arcra kiterjed, különösen a szem körüli ráncokban mutatkozik meg míg egy hamis mosoly általában csak a szájra korlátozódik.
13. Oldalhajlam: A hazugság jelei gyakran aszimmetrikusan jelennek meg az arcon. Az agy jobb féltekéje irányítja az arc bal oldalát, és mivel a jobb agyfélteke jobban kapcsolódik az érzelmek feldolgozásához és kifejezéséhez, az érzelmi reakciók gyakran kifejezőbbek az arc BAL oldalán.
                                                 
2. Nyak és Vállak
1. Nyelés és torokköszörülés: A stressz hatására a nyelés gyakorisága megnőhet, mivel a hazugság során megnövekedhet a szájszárazság.
                                                                                                              
2. Nyaki izmok megfeszülése: A nyaki izmok feszessége a hazugság miatti stressz jele lehet. Az ilyen feszültség gyakran együtt jár a beszéd közbeni vokális változásokkal.
                                                  
3. Nyak érintése vagy dörzsölése: A feszültség, bizonytalanság, illetve a diszkomfort érzésének jele, ami a hazugsággal kapcsolatos feszültség levezetésére irányul. Különösen a gallér környékén a toroknál az állkapocs alatti terület érintése jelezheti a hazugságot, mivel ez a terület a beszéd és a légzés központja.
4. Vállrándítás: Az egyoldalú vagy szinkronizálatlan vállvonás jelezheti, hogy az illető nem biztos abban, amit mond.
                                            
5. Vállak behúzása: A vállak behúzása, mintha a személy össze akarna húzódni, mint pl.a teknős szintén jelezhet bizonytalanságot vagy félrevezetést.
                                                                                               
3. Karok és Kezek
 
1. Önérintés: A karokkal, kézzel történő önérintés (pl. karok összefonása, kéz a zsebbe rejtése) gyakori a hazugoknál, mivel ez segít csökkenteni a belső feszültséget.
                                                      
2. Önnyugtató gesztusok: Ujjak babrálása, köröm piszkálása, vagy kéz dörzsölése haj, arcszőrzet simogatása mind a belső szorongás jelei lehetnek, amit a hazugság válthat ki.
3. Kéz érintése az archoz, különösen a száj vagy orrhoz: Ide tartozik a szemek ,fülek érintése vagy dörzsölése is.
                                                   
4. Nyugtalan kézmozdulatok: A kéz gyakori nyugtalansága, például az ujjak dörzsölése ,dobolás, a tárgyak piszkálása, kéz remegése vagy izzadása ,az ujjak szorosan egymásba fonása, a körmök rágása jelezheti, hogy az illető ideges ,feszültség vagy kognitív teher alatt áll. Az adrenalin felhalmozódása miatt azonban a szervezetnek szüksége van arra, hogy a végtagok apró izommozgatása révén semlegesítse azt. 
                                                                                                                                              
5. Kézmozdulatok ellentmondása: A kézmozdulatok (pl. gesztikuláció) és a verbális kommunikáció közötti ellentmondás árulkodó lehet. (például a „nem” - t kézzel mutatni közben „igen” - t mondani) a hazugság egyértelmű jelei lehetnek.) A kézmozdulatok és a verbális kommunikáció közötti eltérés gyakran a hazugság jele, mivel a kézmozdulatok a tudatalatti irányítása alatt állnak.
                                                   
6. Túlzott kézmozdulatok: A hazugok néha túlzottan használnak kézmozdulatokat, hogy meggyőzőbbé tegyék mondandójukat, de ezek a mozdulatok gyakran nem következetesek a verbális üzenettel. 
7. Tárgyak fogdosása vagy csavargatása: Az emberek gyakran fognak meg tárgyakat (például toll, ruha stb.), hogy így vezessék le a hazugsággal járó feszültséget. Néha ezzel képeznek egyfajta akadályt köztük és a kérdező közt pszichológiai távolságtartás céljából.
                                                
8. Kinézet javító gesztusok: A hazugok gyakran igazgatják ruházatukat vagy személyes tárgyaikat. Ilyenkor tudattalanul arra törekszenek, hogy „tökéletes” kinézetük hihetőbbé tegye történetüket.
                                                                                                    
9. Kézmozdulatok csökkenése vagy teljes hiánya: A komoly hazugság alatt fellépő kognitív teher miatt gyakran a kezekkel történő illusztráció teljesen megszűnik. Ide tartozik még kéz elrejtése és az ujjak összeszorítása is.
                                                            
4. Törzs
 
1. Test irányának változása: A test természetes iránya általában követi a beszélgetés partnerét. Ha valaki hirtelen elfordítja a törzsét vagy enyhén hátra húzza a testét, az menekülési vágyat, elzárkózást tükrözhet.
  
2. Feszültség a felsőtestben: A vállak felhúzása, a mellkas előre tolása vagy a gerinc megfeszítése mind utalhat a hazugsággal járó belső feszültségre.
                                                  
3. Mély kilégzés: A hazugság kimondása után a feszültség csökkenhet, amit egy mély kilégzés követhet, jelezve, hogy a személy megkönnyebbült.
                                                                                                        
5. Lábak 
 
1. Lábak elhelyezése: A lábak természetes iránya általában a beszélgetőpartner felé mutat. Ha valaki hazudik, gyakran elfordítja lábait különösen az ajtó irányába, jelezve a menekülés vágyát.
2. Nyugtalan lábmozgások: A lábak ideges mozgása, dobogása, topogás, vagy folyamatos helyezkedés a hazugsággal járó szorongás megnyilvánulása lehet, mivel a hazug menekülni szeretne a szituációból. Minél távolabb van egy testrész a fejtől, annál nehezebb azt a szorongás és stressz idején irányítani. 
                                                           
3. Lábak keresztbe tétele: Ez zárkózottságot, védekezést, vagy feszültséget sugall, ami ugyanúgy a hazugság jele lehet, mint a lábak összeszorítása vagy feszítése vagy egymásba akasztása.
                                                                                                      
4. Súlypont áthelyezése: A hazugok gyakran változtatják a súlypontjukat egyik lábukról a másikra vagy egyik oldalról a másikra, mivel kényelmetlenül érzik magukat az adott helyzetben és ezért mintha készen állnának a távozásra
                                                      
Összegezve a hazugság során a gyakori Testbeszéd és Fiziológiai Reakciók
 
1. Izomfeszültség, Izomremegés a test különböző részeiben
2. Gyors vagy szabálytalan pulzus és légzés
3. Testhőmérséklet emelkedése (pl. tenyér vagy arc kipirosodása)
4. Túlzott izzadás (növekvő szimpatikus idegrendszeri aktivitás)
5. Bőrváltozások (pl. elsápadás)
6. Gyakori ásítás (stressz miatt)
7. Testtartás megváltoztatása (pl. felállás, ha ül, vagy leülés, ha áll)
8. Illusztrátor gesztusok elmaradása (kognitív teher miatt)
9. Ruházat igazgatása vagy igazítása (kinézet javító gesztus)
10. Hirtelen, szokatlan csend vagy beszéd szünet
11. Beszéd ritmusának megváltoztatása (pl. dadogás)
12. Hangmagasság emelkedése vagy csökkenése, hangszín változása (pl. rekedtség)
13. Lefagyás (a test mozgása néha szinte teljesen megáll)
 
Ezek nem feltétlenül mutatják egyértelműen a hazugságot, de az összefüggések továbbá két vagy több jel egyidejű csoportos jelenléte erősen utalhat arra, hogy valaki nem őszinte. 
 
A jelek megértése és pontos értelmezése alapos gyakorlatot, valamint a helyzet és a személyiség figyelembevételét igényli.
 
Ha nem boldogul velük HÍVJON minket!
A verbális jelek és szivárgások felismerése szintén kulcsfontosságú a hazugság észlelésében. Ezek a jelek a beszéd tartalmában, szerkezetében a szóhasználatban és a hangszínben rejlenek. 
 
Verbális Hazugságjelek és Szivárgások
 
Elsődleges, gyakori jelek:
1. Kitérő válaszok: A Hazugok gyakran nem közvetlenül a kérdésre válaszolnak, hanem elterelik a beszélgetést vagy kitérő módon próbálnak válaszolni, gyakran új témát hozva fel. (Például, ha valaki megkérdezi: "Hol voltál tegnap este?", a hazug próbálkozhat valami olyan tereléssel, hogy "Most ezt miért kérdezed?" ahelyett, hogy közvetlenül válaszolna.) A hazugok gyakran kerülik az eldöntendő kérdéseknél egyértelmű "igen" vagy "nem" válaszokat is, helyette összetett, körülményesebb magyarázatokat adnak, hogy elkerüljék a konkrét állásfoglalást. 
2. Felesleges információk: Túl sok lényegtelen részlet hozzáadása a történethez azért, hogy az hitelesebbnek tűnjön, de valójában elterelje a figyelmet a lényegről. A hazugok néha hosszú ideig túlságosan részletesen beszélnek olyan dolgokról, amelyek nem lényegesek a kérdés szempontjából, miközben átsiklanak a fontos információk felett. Gyakran tesznek olyan kiegészítéseket a történetben, amelyek nem relevánsak vagy túlzóak, hogy meggyőzőbbnek tűnjenek. Néha szándékosan változtatják meg a történet időkeretét, vagy szokatlan időbeli ugrásokat tesznek.
                                          
3. Részletek elhagyása: A hazugok hajlamosak részleteket kihagyni vagy homályos kifejezéseket használni, mint például "valahol", "valamikor", hogy elkerüljék a pontos információk megadását. Pl. "Találkoztam valakivel" ahelyett, hogy "Találkoztam Tomival a parkban”
                                                                                                       
4. Igazság hangsúlyozása: A hazugok gyakran használják az olyan minősítő kifejezéseket, mint "az igazat megvallva", "őszintén szólva", "hogy őszinte legyek", "valójában",” voltaképpen”, „tulajdonképpen” ,” igazából” ,”tudom, hogy ez hihetetlenül hangzik, de…” azért, hogy megerősítsék állításaikat, ezzel próbálva hitelesíteni  hazugságaikat. Ide tartozik az olyan kifejezések használata is, mint a „nem akarok hazudni” vagy „nem arról van szó, hogy…”, amelyek ellentmondanak az őszinteség szándékának.
                                                                
5. Személyes névmások használata: A hazugok hajlamosak kerülni a személyes névmások használatát („én”, „mi”), és helyette inkább passzív szerkezetet használnak. ( Például: "Ez el lett felejtve " ahelyett, hogy azt mondaná: "Elfelejtettem ." ), mert távol akarnak maradni a hazugságtól ,elkerülni a felelősség vállalását. Néha viszont éppen ellenkezőleg, túlzottan használják azt, hogy hitelesebbé tegyék a mondanivalójukat. 
6. Szubjektív igazság: Az ” úgy emlékszem” ,”azt hiszem”, ”lehetséges, hogy…”, "én úgy gondolom", ”nem vagyok benne biztos…” ,"talán", "lehet", "esetleg" ,"elképzelhető", és hasonló típusú mondatok arra utalnak, hogy a hazug elhatárolódik az objektív igazságtól. A hazugok gyakran szándékosan homályosak vagy bizonytalanok, és ez lehet egy módja annak, hogy elkerüljék a konkrét állításokat.
                                                
7. Önfényezés: A hazugok gyakran hangsúlyozzák mindazokat az okokat, amelyek miatt nem lettek volna képesek elkövetni az adott dolgot (Például. vallási meggyőződés, karitatív szerepvállalás, jótékonykodás stb. hová jártak iskolába, mit értek el, mennyi pénzük, milyen beosztásuk, mekkora hatalmuk van vagy milyen a társadalmon belüli pozíciója. A hazug így próbálja befolyásolni azt, hogy a kérdező őt olyannak lássa aki nem képes elkövetni azt amivel vádolják.
                                                                                                              
                                                                                                         
8. Tagadásra összpontosítás: hazug elbeszélésében nem a történetre, hanem a tagadásra összpontosít. A hazug történeteiben gyakran arra összpontosít, hogy miért nem követhette el a cselekményt, és azt hangsúlyozza, hogy mi nem történt meg, ahelyett, hogy azokra az eseményekre koncentrálna, amelyek valóban megtörténtek, ami gyanússá teheti a történet valóságosságát. Ide tartoznak azok is akik nem elmondani akarják történetüket hanem eladni. 
                                                                            
9. Időbeli eltérések: A hazugok néha, még kérés esetén is csak nehezen tudják következetesen bemutatni az események logikus sorrendjét. Az események időbeli sorrendjének változása, vagy az időszakos ugrálás az időben gyakran előfordul náluk. Gyakran keletkeznek ellentmondások és az idővonalak nem illeszkednek.
                                                    
10. Nem szokványos szóhasználat: A hazugok hajlamosak megváltoztatni a megszokott beszédstílusukat vagy szókincsüket, történetükben, amely nem illeszkedik a normál szokásos beszédstílusukba, például hivatalosabb vagy éppen lazább nyelvezetet használva a szokásosnál. Ez jelezheti, hogy próbálnak távolságot tartani a hazugságtól.
                                                       
11. Sértődöttség és támadás: A hazudozók gyakran sértetten reagálnak, ha kényes témákról kérdezik vagy ha kérdőre vonják őket, és támadóvá válhatnak.  Ilyen a kérdésfeltevés agresszív megfordítása is a hazugok részéről. Amikor feltesznek nekik egy kérdést, olyan kérdésekkel válaszolhatnak, amelyek azt sugallják, hogy a kérdező a bűnös, vagy annak személyét vagy indítékait támadják, amiért feltette a kényes kérdéseket. 
                                                                                                                                                   
12. Hangmagasság változása: A hangmagasság emelkedése vagy csökkenése figyelhető meg a válaszadás közben, a kritikus kérdések esetén, ami az idegesség jele lehet. Ide tartozik a mondatban a hangsúly helytelen elhelyezése, ami természetellenes hatást kelt. 
                                                        
13. Önellentmondások: Amikor valaki ellentmond saját magának egy beszélgetés során gyakran erős jele annak, hogy hazudik. Ezek az ellentmondások lehetnek szóbeli, de akár nem verbális jelek is.
 
Másodlagos, kevésbé gyakori jelek:
 
1. Túlzott erősítő szavak használata: A gyakori "esküszöm (erre vagy arra) ", "becsület szavamra ","megmondom őszintén ", az "az igazat megvallva..." vagy "hogy őszinte legyek..." "de tényleg" kifejezések alkalmazása azért, hogy megerősítsék a hitelességüket. 
                                                            
2. Időnyerő kifejezések használata: A ”hadd gondolkodjam át..” vagy „ez egy jó kérdés…” töltelék szavak, mint például ” uhhm ”, ”ööö”, ”nos” gyakran előfordulnak hazugságoknál, és egyfajta időhúzási ,technikaként szolgálnak időnyerési céllal a megfelelő válasz kidolgozására.
                                                                                                        
3. Kérdés megismétlése: Az elhangzott teljes kérdés megismétlése szintén időnyerés céljából. Például: "Járt ott tegnap este? " kérdésre így válaszol, ”Azt kérdezi jártam-e ott tegnap este? ". 
                                                                                 
4. Kikerülő magyarázat: A kérdésre adott válasz helyett irreleváns magyarázatokba bocsátkozás vagy általánosságokban történő válaszadás. Például, ha valaki megkérdezi: "Dolgozott tegnap este?", a hazug válaszolhat valami olyasmivel, hogy "Esténként tévézek" vagy „Kidolgozom a lelkemet is„ ahelyett, hogy közvetlenül válaszolna.
5. Szépítő kifejezésmód: A hazug gyakran úgy próbálja szépíti tettét, hogy azt egy kevésbé súlyos szóval helyettesíti azt mikor elmondja. (például a loptam helyett az elvettem, megszúrtam helyett megsértettem.) Gyakran a tudatalatti így csökkenti a bűntudatot és a stresszt.
                                                   
6. Fokozott udvariasság: A Hazugok néha túlzottan udvarias nyelvezetet használnak. Ez gyakran az udvariassági szint megváltozását jelenti a beszélgetésen belül. Amikor először a "ja " "aha" típusú válaszokat kapjuk kérdéseinkre, majd hirtelen "igen, uram" vagy "nem, asszonyom, tisztelt …úr " válaszok követnek akkor a hazug udvariassági szinten eltolódik a tipikus viselkedésétől. Ide tartozik az is mikor a hazugok folyamatosan elnézést, bocsánatot kérnek például azért, hogy nem tudnak több információt nyújtani vagy nem megfelelő részletességgel, vagy nincs náluk az, amiről úgy gondolják, hogy azt keresik. Ez lehet egy tudatalatti bocsánatkérés is más, elhallgatott dolgokért. 
                                                                                                       
7. Válaszadás halogatása: Szándékos csend akár hosszabb szünetek tartása a válaszadás előtt, amikor egyértelműen gondolkodnak a hazugság megfogalmazásán. A beszélgetés közbeni hirtelen szünetek vagy megállások, amelyek időnyerésként szolgálnak és arra utalhatnak, hogy a hazug olyankor próbálja összerakni a történetet.
                                                      
8. Szivárgó érzelmek: Nem helyénvaló vagy túlzó érzelmi reakciók, mint például a védekezés vagy megsértődés vagy a túlzott bocsánatkérés, amely nem illik a szituációhoz. Ilyenkor a hazug érzelmi állapota szivárog át a beszédébe, mint például a váratlan harag vagy idegesség, amikor az nem is lenne indokolt.
9. Szavak ismétlése: A Hazugok történetükben gyakran ugyanazokat mondatokat, szavakat vagy kifejezéseket ismételgetik, hogy időt nyerjenek, és jobban átgondolhassák a hazugságukat. Ez néha szokatlanul gyakori lehet a beszédben, ami az idegesség vagy önbizalomhiány jele lehet. Ide tartoznak még az előre gyártott mondatok, amelyek inkább tűnnek betanultnak, mint spontánnak. Néha ugyanazt különböző szavakkal fejezik ki, hogy ne tűnjön fel az ismétlés.
                                                    
10. Zavartság jelei: Zavarodott vagy összezavart mondatszerkezetek, a gondolatok elvesztése, félbehagyott mondatok.
                                                                                                                                                         
11. Gyakori tagadás: A hazudozók gyakran túl sokszor használják a „nem” vagy „soha” szavakat, hogy meggyőzőbbnek tűnjenek. Olyan kétszeresen tagadó szerkezetek használata, mint „Én soha, de soha nem tennék ilyet”, a megerősítés érdekében.
                                                           
 
Harmadlagos, ritkább jelek:
 
1. Felelősség elhárítása: „Ez nem az én hibám” vagy „Csak azt tettem, amit kellett” típusú mondatok használata
2. Gyakori önigazolás: „Hidd el, én soha nem tennék ilyet” vagy „Biztosíthatlak, hogy…” mondatok gyakori használata.
                                              
3.Témaváltás: A beszélgetés témájának hirtelen megváltoztatása, hogy elkerüljék a további kérdéseket.
                                                                                                                 
4. Az érzelmi tartalom hiánya: A hazugok történetei gyakran érzelemmentesen kerülnek elbeszélésre, olyankor is, amikor a téma érzelmi reakciót igényelne. Valódi érzelmeik nem tükröződnek a verbális kommunikációjukban mert képtelenek szavakkal megfelelően közvetíteni az érzelmi tartalmat. Azért is kerülhetik az érzelmi töltetű kifejezéseket, hogy távol tartsák magukat a helyzettől.
                                                      
5. Az irónia és a szarkazmus használata: Hazugok néha ironikus vagy szarkasztikus megjegyzéseket tesznek, hogy elvonják a figyelmet a hazugságuktól. Ezek a megjegyzések gyakran a kérdésre adott válaszok helyett jelennek meg.
6. Idézetek használata: Hazugok néha más emberek véleményére, mondásaira vagy híres idézetekre hivatkoznak, hogy megerősítsék állításaikat, elkerülve ezzel a saját felelősségüket.
                                                    
    
További Verbális Jelek:
 
1. Beszéd tempójának változása: A beszéd hirtelen felgyorsulása vagy lelassulása az érzékeny témák kapcsán az igazságtól való eltérés során. Az hazugok, hogy "már csak túl legyenek rajta", néha felgyorsítják a beszédtempót, hogy csökkentsék az átélt pszichológiai stressz mértékét, és a megtévesztő kijelentés során kevesebb nonverbális jelét mutassák a megtévesztésnek.
                                                                                                         
2. Feltételes és ellentmondó kijelentések: Előfordul hogy, a hazugok feltételes módot használnak vagy ellentmondásba keverednek. Például: "Ha ott lettem volna, biztosan láttam volna valamit", ez egyfajta menekülési útvonalat biztosít számukra.
                                                    
3. Részvallomások: A hazugok néha arra számítanak, ha bevallanak a múltból néhány apró jelentéktelen dolgot, akkor nyitottabbnak és őszintébbnek tűnnek, ami bizalmat ébreszt majd a kérdezőben, így talán nem is faggatják a kritikus kérdésekről.
4. Körmondatok és túlzottan bonyolult válaszok: A hazugok alkalmanként bonyolult mondatszerkezeteket használnak, hogy elrejtsék az igazságot. Ez a technika segíthet elterelni a figyelmet a valós tényekről, és zavarba hozni a kérdezőt.
                                                         
5. Szándékos félreértés: Egyértelmű kérdések szándékos félreértelmezése, hogy időt nyerjenek, vagy elkerüljék a pontos választ.
                                                                                                            
6. Helyesbítés: Az eredeti válasz után azonnal helyesbítik magukat, mintha pontosítani próbálnák a mondanivalójukat.
                                                      
7. Kitalált nevek vagy helyek használata: Nem létező személyek vagy helyek említése, hogy hitelesebbnek tűnjön a történet.
8. Hangerő: A túl halk vagy éppen túl hangos beszéd szokatlan lehet, és utalhat a bizonytalanságra vagy arra, hogy valaki próbál elrejteni valamit.
                                                       
9. Átmeneti szavak használata: Hazugok gyakran használnak olyan szavakat, mint "de", "azonban", "mégis", hogy eltereljék a figyelmet az előző állításokról, vagy hogy ellentmondjanak korábbi kijelentéseiknek.
                                                                                                                     ​
10. Jövőidő használata a múlt helyett: A hazugok néha jövő időben beszélnek olyan eseményekről, amelyeknek már meg kellett volna történniük, hogy ezzel is elkerüljék a felelősségvállalást. Például: "meg fogom csinálni", amikor valójában már késő lenne cselekedni.
                                                               
11. Metaforák és analógiák használata: Olyan szokatlan metaforák vagy analógiák használata, amelyekkel elterelhetik a figyelmet a valódi információkról.
12. Bűvös hármas: A hazug gyakran szerepelteti a hármas számot valamilyen módon a történetében. A hazugok azért építik be a hármas számot a történetükbe, mert az rendszeresen szerepel a mesékben, bibliai, mitológiai, és egyéb történetekben és a tudatalattiból gyakran ezt a szám villan be.
                                                                
                                         
 
                                                            Az IGAZMONDÓ :
 
• Történetében rendszerint több, érzékszervekkel tapasztalható részlet található ( amit látott,hallott ,tapintott ,szagolt ,ízlelt stb )gyakran érzelmek és érzések és gondolatok is.
Történetének részletessége és életszerűsége alapján a következőkre kell figyelni: "az állítás milyen mértékben tartalmaz olyan részleteket, mint például az emberek, helyek, cselekvések, tárgyak, események leírása, amit láttak, hallottak, szagoltak, éreztek, és az események helye, időzítése, hogy az állítás/történet milyen mértékben tűnik teljesnek, konkrétnak, részletgazdagnak."
                                                                                                        
• Ugyanakkor elbeszélése sokszor struktúrálatlan mivel az első időkben össze-vissza jutnak eszébe a dolgok nem kronológikus sorrendben (hacsak nem direkt azt kérjük tőle).  A hazugok felépített történeteiket általában időrendi sorrendben és mindig ugyanúgy mesélik. Az igazmondó állításai részletesek, a részletezés pedig egyre információ dúsabb. A hazugok azért nem akarnak túl sok részletet kitalálni mert félnek attól, hogy elfelejtik azokat vagy félnek attól, hogy mások ellenőrizni fogják a részleteket.
                                                   
• Az igazmondó történetében többnyire az elbeszélői egyensúly a 30/50/20 százalékos arányt követi. A 30 % a bevezetés a szereplők, hely, idő bemutatása, az 50% a kritikus esemény leírása, azaz részletesen, hogyan bontakozott ki a cselekmény, és 20 % az utóhatás, azaz mi történt a kritikus esemény után. Története megfelelő struktúrája segít hallgatónak vagy az olvasónak annak követésében és hitelességének megítélésében.
• Az igazmondó történetének időbeli szerkezete a múlt időt preferálja, mivel az elbeszélő elméje azt múlt időjűnek címkézi, így azt befejezettnek tekinti. Ezért az igazmondó az igeidők használatánál inkább múlt időben írja le a történet A hazug története egészben vagy részben kitalált, ezért az elme azt elpróbálja és mivel az még nem befejezett ezért inkább jelen időjűnek címkézi és részben, vagy egészben abban adja elő.
                                                       
 
 
                                                         FIGYELEM !!!

Megállapíthatjuk,hogy mindennap, mindannyian számos alkalommal hazudunk, több-kevesebb sikerrel.                                             
Ezek közé tartozik a kegyes hazugság, a füllentés vagy akár a tények elhallgatása is.
Amikor olyan dologban hazudunk, amelynek komoly tétje van, akkor kognitív teher alá kerülünk.
Ilyenkor az agyunk túlterhelése miatt nem vagyunk képesek egyszerre kontroll alatt tartani mondanivalónk tartalmát, stílusát és egyben a testbeszédünket, viselkedésünket.
Ilyenkor következik be egy úgynevezett "szivárgás" amikor tudatalattink ezekben elkezd a külvilágnak információt szivárogtatni.                                                                                                                  
Bemutattuk az ilyenkor előforduló leggyakoribb: 

  • nonverbális (testbeszédben, viselkedésben előforduló) jeleket
  • verbális (szóbeli, kommunikációs) mintákat
  • és a leírt szövegben felismerhető rejtett tartalmat.

Legfontosabb a vadászatnál !!!

  

  1. Vegyük fel az alapállapotot. (milyen az, amikor partnerünk stresszmentesen pozitív vagy semleges dolgokról beszél)
  2. Figyeljünk a változásra. (az alapállapothoz képest a beszédben, testbeszédben eltérő jelekre.)
  3. Csoportosan jelentkezzenek. (kettő vagy több jelnek kell egy időablakon belül jelentkeznie, jellemzően a kritikus téma vagy kérdések után 5mp-en belül.)
  4. Kontextus. (az adott helyzet, környezet és a partner által használt szavak és viselkedés  összefüggéseit vizsgáljuk mert ugyanaz a jelzés más kontextusban eltérő jelentéssel bírhat. 
  5. Kultúra. (Figyelembe kell venni a partner kulturális hátterét, mert ami egy kultúrában gyanús viselkedés, az egy másikban teljesen normális lehet mivel a különböző társadalmi csoportok eltérő normákat, szokásokat és kommunikációs stílusokat követnek.

                                                             

Remélük a fentiek segítenek jobban megérteni embereket és elkerülni a megtévesztést !